Egy kis betekintést nyerhettek a ladies életébe, hogy milyenek is vagyunk a pályán kívül. Visszaemlékezés egy  2011-es nyári élményre, Ami tollából.


Pár sor rólunk, hogy bele láss egy kicsit abba, amit ennek a sportnak köszönhetünk.

Hogy kik vagyunk valójában, hogy mit jelentünk egymásnak.

A Wolves Ladies megalakulása során elmondhatjuk, hogy rengeteg barátság szövődött nálunk, mely nem ér véget egy edzés, vagy egy meccs záró sípszavával, hanem folytatódik az után is, vagyis pályán kívül, mikor a vállvédő és sisak otthon pihen.

Vannak köztünk, akik tanulnak, vagy tanítanak, orvosok vagy művészlelkek. Más és más vallásokkal, életbeli nézetekkel-célokkal rendelkező lányok.

De valami mégis összehozta ezeket a barátságokat, mégpedig nem más, mint a közös szerelem, az amerikai foci.

Szívesen megyünk együtt bárhova és akárhova. Nem csak a klub által szervezett közös programokra, hanem nyáron nyaralni, télen síelni vagy hétvégente bulizni, táncolni, karaokezni. Ezek a közös emlékek és az ezzel járó pozitív élmény nagyon sok pluszt és segítséget ad a nehéz, stresszes hétköznapok felejtésére.

Az meg főleg, hogy olyan barátságokra leltünk, amik talán egy életre is szólhatnak.

Ha mesélnem kellene egy számomra kedves és szép emléket amiket ezekkel a csodálatos lányokkal tölthettem, akkor 2011 nyarát emelném ki.

Résztvevők: Svéd, Dóri, Hambi, Kata, Emő, Melcsi, Panni, Csilla, Ami

Elhatároztuk, hogy csapunk egy párnapos kitérőt Siófokra.

32 fok, napsütés, strand, homok, lángos, koncertek, buli 3 napon keresztül.

Az első reggelen már előbb fent voltunk, mint ahogy a kakas kukorékolt volna, csakhogy vehessük a strand cuccot és ugorhassunk végre a Balaton kellemesen hűsítő vízébe.

Órákon át tartó lubickolás után, jött a jól megérdemelt napozás, fetrengés a homokban, majd a nyárhoz szigorúan hozzátartozó finomságok elfogyasztása.Ugye kitalálod, hogy mi az?! Hát persze, hogy a sajtos, tejfölös lángos!

Nem igazán tudtunk nyugton maradni akkor sem, mikor evés közben megláttunk egy homokkal feltöltött focipályát, tőlünk úgy 20 méterre.

Meg sem kellett szólalnunk, csak egymásra néztünk és tudtuk, hogy ott a helyünk.

Mondanom sem kell, hogy épp volt nálunk egy labda is, úgyhogy nem maradt más hátra mint, hogy két csapatra osszuk magunkat és nekiálljunk a játéknak.

A fájdalmat most a homok vállalta magára, mert a vállvédő nem volt kéznél. Az edzésen tanultakat hasznosítottuk is és nem mondanám, hogy csak a labda repült...:)

Nagyon sokat nevettünk, de nem csak mi, hanem azok is, akik időközben körbe álltak minket. Fiúk, lányok, férfiak, nők, gyerekek..

Akik nem tudták, hogy hova tegyék a magukban a látottakat, kíváncsi tekintettel kérdezték tőlünk "Amerikai foci?", majd a válaszunk után hagyták, hadd folytassuk.

Egy órás játék után kezdtük már érezni, hogy valami nem stimmel. Futás közben majdnem, hogy térdig süllyedtünk és ez kikezdet minket is, arról nem is beszélve, hogy a lángos utáni homok desszert a gyomrunknak sem tett túl jót, így pihenésre kényszerültünk.

Hogy miből állt a Pihenés?

Visszamentünk a szállásra, és egy nagy zuhanyzás után felvettük a csiniruhát, majd nekiindultunk a siófoki éjszakának.

Hogy mik történtek ott? Hogy milyen földön fetrengve nevetős dolgok történtek még aznap, illetve a többi napon?

Jobb, ha bele sem kezdek, mert sosem érnék a végére.

Viszont van egy jó hírem számodra!

Ha úgy érzed, hogy egy olyan sportot akarsz űzni és egy olyan közösséghez tartozni, ami képes megváltoztatni az egész életed, csakis jó irányba és, ahol biztosan nem számít az, hogy ki vagy, mit csinálsz, vagy hogy nézel ki, akkor nálunk a helyed!

Bármikor lehetőséged van a sport kipróbálására, vagy akár egy edzés megtekintésére is.

Várunk Szeretettel!

üdv. 68# és a többiek!